Júliusban nagyon sok fórumon foglalkoztak a műanyagmentességgel és nagyon sok ember megosztotta a tapasztalatát, jöttek a tippek és sikerélmények a social felületeken. Talán idén volt először érezhető az, hogy nem csak a környezetvédelmi aktivistáknak és csoportoknak fontos ez a téma, hanem egyre több, tudatosan élő, vagy tudatosságra törekvő embernek is. De mi lesz most, hogy vége a júliusnak? A lefogyott készleteket újra töltjük és a következő júliusig élünk úgy, ahogy eddig, vagy visszük tovább az egy hónap alatt felvett szokásainkat?
A tudatosság nem hobbi, hanem életforma
Tudatosnak lenni, jobban mondva tudatos fogyasztóvá válni egy folyamat, nem megy egyik napról a másikra. Ahhoz, hogy elinduljunk ezen az úton, kell valami, ami megváltoztatja a nézőpontunkat, és onnantól a belső motiváció hajt minket, hogy elhagyjunk régi szokásokat és újakat vegyünk fel, amelyek jobban illeszkednek ahhoz az úthoz, amelyet mi választottunk.
Ez a változás bekövetkezhet egy sokkoló képtől – sokan emlékezhetünk a hírre, áprilisban egy halott vemhes bálna tetemét sodorta a víz az olasz partokhoz, aminek a gyomrában több mint 20 kg műanyag szemetet találtak, amely a halálát okozta egyszerre 2 állatnak is – egy provokatív írástól, vagy attól, hogy gyermekünk születik, és elkezdünk aggódni az ő jövőjéért.
Ha megvan a motivációnk, és nem csak divatból csatlakozunk egy-egy ilyen kihíváshoz, mint a #műanyagmentesjúlius, akkor nem csak egyetlen hónapról fog szólni a hulladékcsökkentés, vagy akár a hulladékmentesség. De azt nem szabad sem magunktól, sem mástól elvárni, hogy egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozzanak a hétköznapjaink. Lépésről-lépésre kell egy-egy új szokást beiktatni, és amikor az már természetes része a mindennapoknak jöhet egy újabb.
Palackos víz helyett szűrt víz
Én is még csak elindultam ezen az úton, és sok minden vár még rám, de büszke vagyok arra, hogy vannak már olyan szokásaim, amelyek annyira mindennaposak, hogy fel sem tűnik. Ilyen például az, hogy nem vásárolok palackos vizet itthonra közel 10 éve.
Egyrészt minek utaztatni a vizet akár ezer kilométereket, és fölöslegesen terhelni akár csak a szállítással is a környezetet, amikor ott a csap, amiből iható víz folyik Magyarországon. Másrészt pedig hihetetlen mennyiségű műanyagszemét keletkezik a palackos vizek miatt. Sajnos a pet palack foglalja el a dobogó második helyét, ha a vizekben fellelhető össz-műanyagszemetet nézzük (első helyen a Greenpeace gyakorlati tapasztalata szerint a nem újra hasznosítható, polisztirol anyagú szemét, azaz az eldobható kávés- és üdítőspoharak, ételtároló dobozok állnak)
Azon pedig, hogy a csapvíz íze vagy a szaga néha nem a legkellemesebb a klór miatt, egy vízszűrő könnyen tud segíteni. Szerencsére ma már útközben is egyre kevésbé kényszerülök rá, hogy a szomjan halás szélén palackos vizet vegyek a városban, mert pl. a BWT vízlelőhely applikáció megmutatja, hogy milyen kávézókba vagy éttermekbe térhetek be a kulacsommal, ahol ingyen és szájhúzogatás nélkül újra töltik szűrt vízzel.
Ezzel párhuzamosan üdítő is nagyon ritkán kerül be a háztartásba, néha egy-egy doboz préselt almalé, de általában vagy azokat a szörpöket isszuk, amit én készítek, vagy házi limonádékat.
Műanyagzacskó helyett textil szütyő
Ami szintén életformává vált nálam, azok a textil bevásárlószatyrok, és textilzsákok, amibe a zöldséget, gyümölcsöket és a pékárut vásárolom. Nekem ez már teljesen természetes, és nem okoz semmilyen nehézséget, hogy mindig legyen nálam néhány darab, és ne tépkedjek műanyagzacskókat.
Ezzel kapcsolatban pár napja volt egy írásom, aminek a stílusa elég éles volt, emiatt is és a tartalom miatt is kaptam ám bőven hideget és meleget. A stílus szándékos volt, mert hiába írtam már az újrahasznosítás fontosságáról, vagy a vizek tudatos védelméről szépen és segítően, alig érdekelte az embereket. Azonban ezzel az írásommal sikerült átütni az ingerküszöböt, aminek azért örülök, mert foglalkoztak az emberek a témával.
Sok ruha helyett minőségi ruha
Jó pár éve a ruhafelhalmozásról is leszoktam, sőt szinte évről évre kevesebb a ruhám, mert évente kétszer szelektálok, és csak azokat tartom meg, amelyek valóban kellenek, és használom, a többi megy adományba. Ha pedig vásárolok, akkor az olcsó és silány fast fashion helyett a minőségibb ruhadarabokat veszek, amelyek lehetőség szerint nem tartalmaznak műanyagot.
Tusfürdő helyett szappan
A fürdőszobámban is elkezdtem a racionalizálást, és már egy ideje nem vásárlok tusfürdőt vagy folyékony szappant, helyette természetes alapú szappanok vannak a csapok mellett. A vattakorongot felváltotta a mosható arctisztító, a műanyag fültisztítót a bambusz fültisztító… Ezekről bővebben mesélek egy korábbi videómban. Ha érdekel ez a téma, akkor nézd meg a Hulladékcsökkentés kezdőknek videómat.
Vegyszer helyett tisztítószer
A rengeteg különböző és alapvetően nem létszükséges takarítószeremtől is elköszöntem, amikor kiürültek a flakonok, és átváltottam környezetbarát megoldásra. A fertőtlenítés és takarítás jelentős részét vegyszer nélkül, az iClean oxigénes készülékkel oldom meg, a vízköves részekre pedig saját készítésű ecetes tisztítószert használok. Az a pár dolog, ami még maradt a szekrényben, mindegyik környezetbarát, és újrahasznosított műanyagflakonban kerül forgalomba.
Új szokások
A fenti szokásaimon ebben hónapban csiszolgattam, finomítottam. Többet jártam piacra, kevesebb előre csomagolt száraz árut vettem, amit megkaptam a csomagolásmentes boltban is, megtanultam, hogy ha limonádét kérek, mindenképp mondjam, hogy szívószál nélkül, és ettől ne érezzem magam kellemetlenül, tudatosabban kerestem éttermet, büfét, ahol meg tudják oldani, hogy ne keletkezzen műanyag szemét az étkezés végére.
Azt gondolom, hogy ezek a dolgok nem fognak elmúlni a hónappal, hanem ugyan úgy, mint a korábban felvett szokások, rögzülnek és részei lesznek a mindennapjaimnak. Szerintem ezzel nem leszek egyedül, mert aki nem divatból és lájk vadászat miatt csatlakozott ehhez a környezettudatos kezdeményezéshez, nem lesz kedve visszatérni a műanyagpohárhoz és a zacskótépkedéshez.
Nehézségek a hulladékcsökkentett úton
Én sem vagyok tökéletes, nekem is vannak még olyan szokásaim, ami még nem jutott el oda, hogy változtassak rajta, de hiszem, hogy ha mindenki a saját életében elkezdi a tudatosságot és ott, ahol az csak kicsi erőlködéssel, de megvalósítható, akkor a sok apró igyekezet és meg nem vásárolt termék, előbb utóbb a gyártókat is rákényszeríti arra, hogy más alternatívák után nézzenek és befejezzék az egyszer használatos műanyagok ránk öntését.
Ha pedig kíváncsi vagy arra, hogy mik okozták számomra a legnagyobb nehézségeket, akkor nézd meg erről ezt a videómat:
Ezek is érdekelhetnek:
Nyílt levél minden zacskót tépkedőnek
Nyílt levél minden palackozott vizet fogyasztóhoz
