A műanyagtermelés és ezzel párhuzamosan a műanyaghulladék mennyisége is drasztikusan növekszik. Sajnos ezek, a le nem bomló, csupán apró darabokra széteső műanyagok nagy része a tengerek, óceánok fenekén végzik. Nem szabad erre csak legyinteni, hogy jó helyt van ott, hiszen a tengeri tápláléklánc legvégén akár mi is állhatunk, így a halak által elfogyasztott toxikus műanyag hulladékból a mi tányérunkra is kerülhet. Ha nem akarunk pár éven belül műanyag hulladékban fürdeni, akkor ideje tudatosan odafigyelnünk, hogy mit használunk.
Így születnek új szigetek – műanyag hulladékból!
Az utóbbi pár napban több helyen is olvastam (pl. az Index is írt róla) arról a borzasztó tényről, hogy a tengerek és óceánok egyre nagyobb műanyag hulladék temetővé válnak. 1 hete jöttünk haza egy tengerparti nyaralásból, így még inkább elborzasztanak azok a tények, hogy a fogyasztói társadalom műanyag melléktermékéből, – aminek sajnos csak minimális (csupán 7%!) részét hasznosítják újra – komplett hulladék szigetek alakulnak ki az óceánokon!
Évente körülbelül 13 millió tonna műanyag hulladék kerül a világ vizeibe.*A világon egyre több egybefüggő úszó szemétsziget alakul ki, a legnagyobb ilyen hulladéksziget, amelynek legnagyobb része műanyag Hawaii-tól északra van, és nagysága akkora, mint egész Közép-Európa!
Ezen a megdöbbentő videón Te is látod, hogy az elmúlt 30 évben milyen drasztikusan szennyeztük vizeinket!
Forrás: Wikipedia
Nem véletlen ez a mértékű szennyeződés növekedés, hiszen az elmúlt 50 évben 200-szorosára emelkedett a műanyag termelés, ezzel szemben a hulladék feldolgozás és újrahasznosítás gyerekcipőben jár. Sajnos hiába gyűjtjük szelektíven a műanyag hulladékot, csak töredéke kerül újrahasznosításra, mert az újrahasznosítás ma még drágább, mint az új műanyag előállítása, így a cégek sok esetben háttérbe szorítják a fenntarthatóság iránti tényleges vagy csak látszólagos elkötelezettségüket a profittal szemben.
2016-ban több mint 480 milliárd műanyag üdítős palackot adtak el világszerte.
Profit vagy a fenntarthatóság a fő szempont?
Az üdítős palackokat elő lehetne állítani 100 százalékban újrahasznosított műagyagból is (RPet)! De ehhez, komoly nyomást kellene gyakorolni azokra cégekre, akik ezt nem tartják ma még prioritásnak és a csak marketing célokra használják a fenntarthatósági szlogeneket, és a fő hajtőerő mégis csak a profit.
Szerencsére akad olyan cég is, ahol nem a divatos CSR (vállalati/társadalmi felelősségvállalás) miatt, hanem a tulajdonosos személyes küldetése és a környezetvédelem iránti elkötelezettsége miatt valósulnak meg a fenntarthatóságot támogató innovációk. Reinhard Schneider a Werner & Mertz cégcsoport tulajdonos-cégvezetője (hozzájuk tartozik többek között a Frosch márka is – tudod, a zöld békás tisztítószerek) oly annyira komolyan veszi ezt, hogy 2015-ben még a berlini G7-ek csúcstalálkozóján is kampányolt az újrahasznosítás mellett.
Abban azért mi fogyasztók is ludasak vagyunk, hogy egyre több hulladék kerül a vizekbe, hiszen nem biztos, hogy hajlandóak vagyunk picivel többet fizetni azért a termékért, ami újrahasznosított csomagolóanyagba kerül, vagy egyszerűen nemet mondani azokra a termékekre (mint például a palackos víz), amelyek helyettesíthetőek kevésbé környezetterhelő alternatívával. Pedig, ha mindenki tudatosabban hozná meg a vásárlási döntéseit, a fenti videóban látható tragikus folyamat lassulhatna.
Nem csak fürdünk benne, de meg is esszük a műanyagot!
A vizek műanyag szennyezése azonban nem csak esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi kockázatot is rejt, ugyanis ez az anyag több száz év alatt sem bomlik le, csupán egyre kisebb darabokra hullik, és a tengerek aljára lesüllyed. A tengeri élőlények pedig elfogyasztják ezeket a toxikus szennyező részecskéket és a húsukkal együtt a mi tányérunkra is kerülhet.
Éppen ezért, ha legközelebb vásárolsz, ne csak azt nézd meg, hogy például egy tisztítószer környezetbarát-e, hanem azt, hogy a csomagolóanyag, amibe beleteszik, az vajon újrahasznosított műanyagból készül-e. A Frosch termékek esetében mind maga a beltartalom, mind a csomagolóanyag előállításakor figyelembe veszik a legfontosabb környezetvédelmi szempontokat.
A Werner & Mertz cégcsoport 2008-ban jelentős változtatást indított el, ekkortól a környezetbarát tisztítószerek, már újrahasznosított műanyag flakonokba kerülnek, amelynek egy része visszagyűjtött PET palackokból készül.
A Frosch 2014 novemberétől 2016. júniusáig több mint 60.000.000 használt PET-palackot dolgozott fel. Ez kétszer akkora mennyiségű műanyag szemét lenne, mint a svájci Matterhorn hegység. Pontosan ezeknek a törekvéseknek az elismerése a Cradle to cradle díj, amelyet Európai tisztítószereket gyártó vállalatok közül elsőként vehettek át 2015-ben.
Ha Te is felelősségteljesen gondolkozol, akkor a következő vásárlásodkor jusson eszedbe, hogy ha nem változtatunk a mai trendeken, akkor 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal!
Ha bővebben érdekel a környezetbarát tisztítás, akkor klikkelj ide!
Ezek is érdekelhetnek:
Te ismered a ‘Kék angyalt’? Ezzel jelölik a kiemelkedően környezetbarát termékeket
Nyílt levél minden palackozott vizet fogyasztóhoz
Kit érdekel a környezettudatosság?
*http://science.sciencemag.org/content/347/6223/768
