Arról már korábban írtam, hogy hogyan válasszunk kenyérsütő gépet, milyen szempontokat vegyünk figyelembe, mielőtt beruházunk egy ilyen készülékbe – vagy valakit meglepünk vele akár karácsonyra. Most annak jártam utána, hogy milyen kenyeret is lehet egy kenyérsütőben készíteni, mennyire lehet változatosan használni, és milyen végeredményre számíthatunk.
Kenyérsütők 20 éve
Majd húsz éve volt, hogy először használtam kenyérsütő gépet – jobban mondva az édesanyámét. Akkortájt ez újdonság volt, és nagy izgalommal vártuk az első alkalmat, hogy milyen is lesz saját kenyeret reggelizni, ami friss, ropogós és meleg. Még a reggelt se kellett megvárnunk, mert hajnal 4-kor mindannyian felriadtunk arra, hogy egy helikopter akar a konyhában felszállni; ráadásul reggel 7-re a végeredmény se volt túlzottan étvágygerjesztő, mert az üstben egy összetöppedt ‘ej mi a kő’ várt ránk, aminek hiányzott a fél alja.
Mit tud ma egy kenyérsütő gép?
Ilyen előzmények után nagyon kíváncsi voltam, hogy mit változott a technológia, mit tudtak a gyártók hozzátenni ahhoz, hogy az otthoni kenyérsütés kényelmes, praktikus, a végeredmény pedig ízletes legyen.
Most a kenyerek elkészítéséhez a Panasonic automata kenyérsütő gépét használtam, amelynek az az egyik különlegessége, hogy külön adagló rekesz van az élesztőhöz illetve a magokhoz, aszalt gyümölcsökhöz, így minden hozzávaló, a számára legideálisabb időben kerül a készülékbe. A másik pedig az, hogy nem csak a belső, de a külső hőmérsékletet is figyeli, így a fix programidőn belül a hőmérsékleti adottságokhoz igazítja a fázis hosszokat, ezért végeredménynek az eltérő körülmények ellenére is ugyanazt várhatjuk.
A készülék használat során két pozitív meglepetés ért: az egyik, hogy a működése nagyon halk, hajnalban amikor elindult nem ébredtem fel rá (pedig sajnos szinte minden apró neszre megébredek a gyermekem születése óta), a másik pedig, hogy nem lett lyukas a kenyér alja. Azaz azon a részen, ahol a keverőlapát van, nem keletkezett kráter, csak egy apró bevárás, így tökéletesen lehet a középső szeleteket is használni. 
A készülék 33 különböző programot tud, amelynek több, mint a fele kenyérprogram. Három különböző kenyeret választottam ki tesztelésre: egy hagyományos fehér kenyeret, egy csupa egészséges hozzávalót tartalmazó hajdinás tönkölykenyeret és az egyik kedvencemet, az aszalt paradicsomos kenyeret. Mindegyik kenyér esetében a közepes méretet (L) és közepes sülési fokozatot (Medium) választottam, de már mutatom is a végeredményeket és a tapasztalataimat.
1. Hagyományos fehér kenyér
Mi mással is lehetne kezdeni egy kenyérsütő gép tesztelését, mint a klasszikus fehér kenyérrel. A kenyérsütő géphez tartozó receptgyűjtemény szerinti mennyiségeket beraktam az üstbe kivéve az instant élesztőt, ami a felső tárolórekeszbe került, beállítottam és reggel 6.30-ra időzítettem. Mindennel együtt 8 perc volt az előkészület.
Reggel a beállított idő szerint sípolással jelezte, hogy elkészült a kenyér, amely így nézett ki:
Szép, laza szerkezetű, de mégsem ‘üres’ kenyér került ki a gépből. A vaj miatt enyhén kalácsos ízvilággal, de valódi fehér kenyér került a tányérra. Egy, már önmagában is ízletes, langyos fehér kenyérhez nem kellett túl sok feltét, vajjal és friss retekcsírával ettük. Másnapra az állaga szinte ugyan olyan volt, mint első nap, nem száradt ki.
2. Hajdinás tönkölykenyér
Ha kenyeret, zsömlét, baguette-et vásárolok próbálok alternatív verziókat keresni, legyen teljes kiőrlésű, rozsos, magokkal dúsított…. éppen ezért akartam kipróbálni a receptgyűjtemény egyik különleges kombóját. Az üstbe többek között került hajdina liszt, tönköly liszt, lenmag, szezámmag és mák. A végeredmény pedig elég mutatós lett:
Könnyednek kinéző szerkezete jóval komolyabb állagot és textúrát takar, mint amilyen a fehér kenyér volt. Ebből egyetlen szelet bőven elég volt, mert nagyon laktató. Míg a másfél szelet fehér kenyér után 11 körül már smoothie-ért kiáltottam, a tönkölykenyérrel simán kibírtam ebédig. Az egyetlen negatívum ebben a kenyérben az volt, hogy másnapra már egy picit megszikkadt, és de pirítósnak talán még finomabb is volt, mint sima kenyérnek.
3. Aszalt paradicsomos kenyér
A mediterrán országokban annyira jól készítik az olívás vagy a paradicsomos kenyereket, hogy ezt sem hagyhattam ki, bár amikor a receptben a paradicsomléhez jutottam, kicsit meglepődtem, de végülis mi mástól lenne pirosas a színe a kenyérnek, nem?
A hozzávalók nagy része az üstbe ment, az élesztő a kicsi, felső tárolóba, a nagyba pedig a felvágott aszalt paradicsom került. Mivel menet közben kerülnek a tésztához a magvak és az aszalványok, ezért nem süllyednek le az aljára, a képen szépen látszanak is a kenyér belsejében lévő aszalt paradicsom darabkák:
Az paradicsomos kenyér puha, omlós lett, viszont az ízén jóval kevésbé érződött a 2 dl paradicsomlé, mint amilyen csodás színe lett tőle. Az állaga másnap is kellemesen puha volt, mozzarellával, bazsalikom pestoval, és egy kis friss rukkolával pedig igazán mediterrán reggeli lett belőle.
Összességében ezzel a Panasonic kenyérsütő géppel minden szempontból meg voltam elégedve, az induló negatív múltbéli tapasztalataimat sikerült maximálisan felülírnia.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy hogyan működik a készülék a gyakorlatban, és milyen fűszeres, gyümölcskenyeret lehet vele készíteni, akkor nézd meg ezt a videómat is:
A cikket a Panasonic szponzorálta.
Ezek is érdekelhetnek:
Hogyan válasszunk kenyérsütőt?
Porszívózás és felmosás egy lépésben, ráadásul vegyszer nélkül?
