A mikroműanyagok kérdése, azaz az ehhez kapcsolódó globális probléma egyre több helyen kerül elő, és az elsők között Anglia mondott nemet erre az apró, de annál veszélyesebb alkotóelemre, amely nagyon sok kozmetikum és tisztítószer alapját képezi. Sajnos ezek az anyagok annyira kicsik, hogy nemigazán láthatóak, de annál komolyabb problémákat okozhatnak! Lássuk, hogy mit kell róla tudni, és mit tehetünk mi.
Mi is az a mikroműanyag?
A globális, és szemmel látható műanyag problémáról már korábban írtam, amelyet talán a vizibilitása miatt könnyebben megértünk, mint a legalább ugyan akkora veszélyt jelentő mikroműanyag kérdést.
A mikroműanyagoknak két csoportja van: az elsődleges – amikor fogyasztási termék részét képezi az 5 mm átmérőnél kisebb műanyag szemcse; a másodlagos – ami a nagyobb műanyagok széttöredezésével keletkeznek. Sajnos ezek – akár elsődleges, akár másodlagos mikroműanyagok – nagyrészt a vizekben végzik, szennyezve azt. Magán az alap vízszennyezésen túl, a legnagyobb probléma abból fakad, hogy ezek a legapróbb élőlények szervezetébe is bejutnak, és így az egész táplálék láncot „megfertőzik”, és legvégül az emberek tányérján köt ki.
Hatalmas méreteket ölt a globális mikroműanyag szennyezés
A Német Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) felmérése szerint csak Európában évente 3125 tonna mikroműanyagot használnak fel a kozmetikai és tisztítószer gyártók a fogkrémek, szappanok, bőrradírok és takarítószerek gyártásához, amely mind a lefolyóban végzi.
Anglia már tett is lépéseket mind az elsődleges, mind a másodlagos műanyag szennyezés visszaszorítása érdekében. Céljuk, hogy 2021-re teljesen betiltsák a mikroműanyagokat a kozmetikai és háztartási termékekbe. Ha ránézünk erre a térképre, amely a felszíni vizek mikroműanyag szennyezettségét mutatja, azonnal megérhetjük, hogy Angliának ez miért lett prioritás.
Kinek a felelőssége, hogy idáig jutottunk?
A felelősségteljes gondolkodás és a tudatosság azonban nagyrészt még hiányzik mind fogyasztói oldalról, mind gyártói oldalról, mert az emberek számára nem világos, hogy mekkora veszélyt is jelent az. Sajnos, sok embert teljesen hidegen hagy, hogy állatok százai pusztulnak el akár napi szinten az ember okozta műanyag szennyezés miatt.
Talán onnantól már érdekesebb lehet ez a kérdés, hogy
ezek a toxikus anyagok az emberi szervezetbe, a véráramlásba is bejuthatnak és belülről, lassan, de annál hatékonyabban mérgezhetik az embert.
Így csökkentsd háztartásod mikroműanyag termelését!
Ha elejét akarod venni, hogy Te és a gyermekeid mikroműanyagban gazdag táplálékot vigyetek be a szervezetetekbe, akkor legközelebb, amikor kozmetikumot vagy tisztítószert vásárolsz, akkor nézd meg a csomagolást, és válassz olyan terméket, amely nem tartalmaz műanyagot!
Az összetevők listájában ezek a megnevezések utalnak a műanyagra: Polyethylene (PE), Polypropylene (PP), Polyethylene terephthalate (PET), Polymethyl methacrylate (PMMA) and Nylon (PA).
Mit tesznek a gyártók?
Szerencsére egyre több gyártó foglalkozik a műanyag problémával, és áll elő alternatív megoldásokkal. A német székhelyű Werner-Mertz GmbH – a Frosch tisztítószerek gyártója – azon túl, hogy környezetbarát tisztítószereket kínál, nem használ mikroműanyagot egyetlen termékében sem, ugyanis nagyon jó környezetbarát megoldások vannak. A legtöbb profitorientált nagy vállalattal ellentétben a Werner-Mertz hajlandó áldozni a jövőre és a kutatás-fejlesztésre. Ehhez azért szükség van egy olyan tulajdonosra is, mint Reinhard Schneider, aki személyes ügyének tekinti, hogy az üzleti érdekek és döntések hátterében mindig meg kell jelennie a fenntarthatóságnak is.
Ha egy kicsit jobban megnézzük, akkor ez a fajta törekvés nagyon szépen megvan a Frosch termékek esetében, hiszen azon túl, hogy a tisztítószer gyártáshoz nem használnak elsődleges mikroműanyagot, a másodlagos műanyag szennyezést is igyekeznek azzal csökkenteni, hogy a forgalomba kerülő flakonokat újrahasznosított műanyagból készítik, amelynek egyre nagyobb része szelektív hulladékból kerül újra feldolgozásra.
Ezek is érdekelhetnek:
Globális víz krízis: 7 tény, amit tudnod kell
